Figyelemre méltó bejelentés: a vészharangot csendítették meg ma reggel az egész országban!
Figyelemre méltó bejelentés: a vészharangot csendítették meg ma reggel az egész országban!
A friss hír szerint ma reggel megkondították a vészharangot az egész országban! Az elmúlt néhány ezer évben a gazdasági növekedés és a GDP mérte az emberiség gazdasági előrehaladását és jólétét.
( Legfontosabb hírek )
Azonban a növekvő környezeti és társadalmi problémák kimutatták, hogy a hagyományos GDP-mérés már nem ad teljes képet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Kandrács Csaba, aki a fenntarthatóság terén vezető szerepet játszik, felhívja figyelmünket a környezetvédelem és gazdasági összefüggésekre.
Interjújában Kandrács Csaba úrra utal, hogy jelenleg a hatodik nagy tömeges kihalás zajlik, amely hasonló mértékű, mint az, ami 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok korszakának véget vetett.
Minden korábbinál gyorsabban eltűnnek a fajok az utóbbi tízmillió évben. A biodiverzitás csökkenése, az invazív fajok elterjedése és az zsizsikek-invaszió társulnak drasztikus változásokkal a természetben, amelyek mind a környezetre, mind a gazdaságra hatással vannak.
A biodiverzitás fenntartása nemcsak a környezetvédelmet érinti, hanem gazdasági szempontból is létfontosságú. Az MNB és az OECD együttműködésével, az Európai Unió támogatásával projektet indítottak annak feltárására, hogy a biodiverzitás csökkenése miként befolyásolja a pénzügyi rendszert. A projekt szakértői között van mintegy 150 szakértő 40 országból, és Magyarország a fenntarthatósági kérdésekben az elitek közé tartozik.
Mi okozza ezt?
Kandrács Csaba a kiemelten fontos energiahatékonyság témájára is rávilágít, különösen a pandémia és az orosz-ukrán konfliktus okozta válságok fényében. Az energiaárak gyors változásával szemben az energiahatékonyság javítása vált kulcsfontosságúvá.
Az energiaimport függősége miatt Magyarország számára az energiahatékonyság fokozása nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is nélkülözhetetlen.
Interjújában Kandrács Csaba kitér az MNB fenntarthatósági programjaira, mint például a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény, amely segítséget nyújt a bankok számára a zöld célú lakossági, vállalati és önkormányzati hitelek finanszírozásában.
Bemutatásra kerül a Harmonikus Növekedési Index (HNI) is, egy komplex mutatószám, amely méri a gazdasági, pénzügyi, környezetvédelmi, társadalmi fenntarthatóságot, a munka- és tudásalapúságot, valamint a demográfiai fenntarthatóságot.
Az HNI az egyetlen a komplex mutatószámok sorában, és hozzájárulhat a gazdasági teljesítmény mélyebb megértéséhez.
Van megoldás!
Kandrács Csaba interjújában hangsúlyozza, hogy a gazdaságpolitikába be kell építeni a fenntarthatóság szempontjait, és az árstabilitás megőrzése ugyanolyan fontos, mint a fenntarthatóság elveinek betartása.
A pénzügyi intézményeknek és a kormánynak is felelősségteljesen kell cselekedniük annak érdekében, hogy a gazdaság fenntartható módon fejlődjön. Az interjú során Kandrács Csaba kihangsúlyozza az innováció és a fenntarthatóság szerepét a jövőbeni gazdaságban. Az energiahatékonyság növelése és a gazdaság zöldítése a gazdaság és a környezet egyensúlyának megteremtésében kulcsfontosságú.
Az interjúból világosan kiderül, hogy a fenntarthatóság és a környezetvédelem minden gazdasági szinten – az állampolgárok hozzáállásának változásától a kormányzati és pénzügyi szervekig – központi szerepet játszanak a jövőbeli sikerünk szempontjából.
A fenntartható gazdaság kialakítása nemcsak a környezetünk védelmét szolgálja, hanem hosszú távú jólétünk biztosítását is elősegíti.