A közelgő húsvéti ünnep kapcsán egyre több figyelem irányul a hagyományos húsvéti ételek árainak alakulására.
A sonka is tovább drágulhat a következő hetekben, így az előrejelzések szerint a húsvéti ünnepeket sem tudjuk majd olcsón megúszni. Talán nem túlzás azt állítani, hogy nincs Magyarországon olyan család, ahol ne kerülne sonka az asztalra húsvétkor, de már a húsipari szakemberek is aggódnak az ára miatt.
Ez se lett olcsóbb
Nem csak a háború okozta durva infláció, hanem a sertéságázat súlyos gondjai kellettek ahhoz, hogy a húsvéti sonkához kellő sertéscomb ekkora mértékben dráguljon – ezt mondta a Pénzcentrum kérdésére Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Azt is hozzátette, hogy hústévig bizony még további drágulásra is kell számítanunk.
A piaci logika alapján azt kell mondanom, hogy bizony a következő hetekben és hónapokban emelkedésre kell számítani a sertéshús esetében. Ennek az a legfőbb oka, hogy a magyarországi sertéshús-piacra nagy kihatással lévő úgynevezett “német jegyzés” 7,5%-ot százalékot emelkedett az elmúlt két héten, ez pedig ha nem is azonnal, de be szokott gyűrűzni a fogyasztói árakba. A sertéscomb természetesen nem kivétel, így számítok arra, hogy húsvétig ez a termék is drágulni fog
– mondta Éder Tamás. A sertéscomb drágulását az alábbi grafikonon is megnézheted, ebből kiderül, hogy 2020 eleje óta ennek a terméknek az átlagára jó harminc százalékot drágult.
A szakértő azt is elmondta, hogy nem csak a tavalyi év volt nehéz a sertéstenyésztőknek és magának a húsiparnak: nagyjából erre számít ebben az esztendőben is.
Kimondottan rossz éve volt a sertéshúságazatnak 2023, amikor majd megjönnek az eredménykimutatások a cégeknek, akkor abból biztosan látni is fogjuk, hogy szinte az összes húsipari vállalkozás gyengébb évet zárt, mint 2022-ben. Valószínűleg sok húsipari cég jelentős veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni a tavalyi évre vonatkozóan. 2007 óta nem fordult elő, hogy a sertéshús-ipar teljesítménye 15% körüli visszaesést mutasson éves szinten. A jelenlegi 2,15 eurós német jegyzés mellett a magyar húsipar csak akkor tud eredményt termelni, ha a jelenlegi ipari átadási és így a fogyasztói árak egyaránt emelkednek
– mondta még Éder Tamás.
Kevesebbet veszünk belőle?
Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője lapunknak úgy fogalmazott, hogy szerinte is emelkedés várható a húsvéti sonkánál.
A klasszikus húsvéti sonka szezonális termék, ilyen kínálatban szinte csak húsvét előtt kapható, így az egy évvel ezelőtti árakhoz tudunk viszonyítani. Ezekhez képest egészen biztosan várható emelkedés, hiszen időközben a feldolgozók számos költségeleme növekedett, így például a munkabérek, vagy a sertés termelői ára. Ez utóbbi ugyan az elmúlt hetekben csökkenést mutatott, de az igazi, hagyományos érlelésű húsvéti sonka még a tavalyi vágású sertésből készült, hosszas eljárás során
– fejtegette Braunmüller Lajos. Szerinte azt is látni kell, hogy akár a fogyasztás csökkenése is várható, ha a helyzet oda vezet, hogy a magyarok nem annyira akarják már kifizetni a sonkáért az árat.
Más a helyzet a gyorsérlelésű, gyorspácolt termékek esetében. Ezek előállítása egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb is, ezekben pedig tükröződhet már a közelmúlt sertésár-csökkenése. Ezek ráadásul nem kifejezetten csak húsvét idején kaphatók, ezért szinte egész évben megmérettetnek a piacon. Ez utóbbiból fakad az egyik legfontosabb tényező, amely az áremelkedés ellen hathat, ez pedig a fogyasztáscsökkenés. A 2022 óta tartó, tavaly, az első félévben kiemelkedő mértéket öltött élelmiszer-drágulás miatt a vevők lényegesen kevesebbet vásárolnak volumenben lényegében minden élelmiszerkategóriából, és megfigyelhető a “lefelé vásárlás” jelensége is: vagyis a fogyasztók olcsóbb, sok esetben gyengébb minőségű termékek felé fordulnak
– mondta még a drágulásról.
És mi jön most?
Az Agrárszektor főszerkesztőjétől is megkérdeztük, milyen éve volt a húsiparnak, a sertéságazatnak 2023, és ebben az évben mire lehet számítani. Braunmüller Lajos kevésbé borúlátó: szerinte a húsipar lélegzethez juthat, igaz ugyanakkor, hogy nem csak a saját munkáájuk lesz döntő fontosságú ebben, hanem külső tényezők is szerepet játszhatnak.
Külön kell választani a sertéstartást és a húsfeldolgozást. A termelőknek jól alakult a 2023-as év, amelyben csökkenő takarmányárak, megnyugvó energiapiac – igaz, növekvő bérek – mellett a sokáig viszonylag magas szinten maradó felvásárlási árak jó helyzetet teremtettek. Ez utóbbi, vagyis a drága sertés már nem volt jó hír a feldolgozóknak, amelyek ráadásul nehezen, vagy sehogy sem tudták megnövekedő költségeiket érvényesíteni az átadási árakban, hiszen a drágulás miatt a fogyasztók lényegesen kevesebbet vásároltak. Az élelmiszeripart ráadásul jelentős nehézségek is sújtják, mint például a csomagolóanyagok után fizetendő költségek az új EPR-rendelet értelmében, amely sokmilliárdos kiadást jelent az ágazatnak. A húsipar számára ezért minden bizonnyal nagyon nehéz év volt a 2023-as, pontos adatokat majd a mérlegbeszámolók ismeretében tudunk mondani, de várható, hogy sok szereplő komoly veszteségeket szenvedett el tavaly. Idén a sertésárak csökkennek, vagyis a termelők eddigi előnye csökken, de nem szűnik meg. A továbbra is olcsó takarmány miatt várhatóan nekik 2024 is jól alakulhat. A húsipar a sertésár-csökkenéssel lélegzethez jut, de amíg a vásárlóerő nem éled fel és nem vesznek a fogyasztók több terméket (esetleg magasabb áron), addig érdemi előrelépésre nem lehet számítani. Ebben a reálbérek alakulása lesz döntő
– mondta az Agrárszektor főszerkesztője.
