Meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár vasárnap – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel.
Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben. A volt köztársasági elnök 81 éves volt.Jómódú családból származottSólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Anyja jómódú iparos-kereskedő családból származott, anyai nagyapjának fűszer- és gyarmatáru-kereskedése volt. Atyai nagyapja vasúti tolató volt a MÁV-nál, aki nyugdíjba menetele után suszterként dolgozott otthon. Felesége sváb asszony volt, kilenc gyermekük született. Apja „mezei” jogászként végezve a pénzügyigazgatásban helyezkedett el. A háború után „osztályidegennek” kiáltották ki, elbocsátották állásából, ezért a mecseki erdőgazdaságban segédmunkás, később bérelszámoló lett.Az ötvenes években nagy szegénységben élt a Sólyom család. Nem készült jogásznak, végül Mádl Ferenc, az MTA Jogi Osztályának akkori titkára győzte meg arról, hogy ott a helye. 1966-ban pedig tanársegédi állást ajánlott neki a jénai Friedrich Schiller Egyetemen, amit Sólyom el is fogadott.Jogi pályánJénában német polgári jogból doktorált, disszertációját 1969 márciusában védte meg. Ugyanebben az évben tért haza, és az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében kapott tudományos kutatói állást.1970 és 1975 között dolgozott az Országgyűlési Könyvtárban is.Később, 1983-ban az ELTE jogi karánál kapott egyetemi tanári kinevezést a polgári jogi tanszékre, majd1996-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára ment át mint tanszékvezető.2002-ben az újonnan induló Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem tanáraként dolgozott.1999 és 2000 között a Kölni Egyetem vendégtanára volt.
A nyolcvanas években a zöldmozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör tagja, a Nyilvánosság Klub ügyvivője lett, de vezetői tagságot vállalt a Független Jogász Fórumban is.
Az MDF alapító tagja, majd elnökségi tagja volt.Kilenc évig az Alkotmánybíróság elnöke1989. november 23-tól alkotmánybíró, kilenc évig az Alkotmánybíróság elnöke volt. Nagy teljesítménynek nevezte, hogy az elnöksége idején egy koherens dogmatikai építmény jött létre az alkotmány alapján. Nem az volt a fő törekvésük, miként lehetne maguktól elhárítani az ügyeket.
Ők még a „sajtpapírokra” írt indítványokkal is készségesen foglalkoztak, éppen azért, hogy az alkotmányi rendelkezéseket értelmező mondataikat összefüggő rendszerbe ágyazzák.Nevéhez fűződik a „láthatatlan alkotmány” elmélete, amelyet azóta is rendületlenül vitatnak, illetve félremagyaráznak. A Sólyom-féle alkotmánybíróság igyekezett a napi politikán felülemelkedni. A testület úgy volt a politikai rendszer egyik legfontosabb szereplője, hogy közben nem tett úgy, mintha a tiszta elmélet szférájában működne.Az Alkotmánybíróság elnökeként akkurátusan ügyelt arra, hogy ne vegyen részt politikai demonstráción, olyan rendezvényen, amelyen puszta jelenléte is állásfoglalásnak minősülhet.
A spanyol etikettre utalva gyakran mondogatta, hogy a királynőnek nincs lába. Nem mutathatja, és gondolni sem illik rá. Minden alkotmánybírónak személyes presztízskérdése, hogy megfeleljen az Alkotmánybíróság semlegességéhez méltó magatartásmintának.Sólyom László volt a harmadikAz Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta.
Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta, megválasztására a harmadik fordulóban került sor, amikor már a kétharmados helyett az egyszerű többség is elegendő volt. Köztársasági elnöki beiktatási ünnepségét augusztus 5-én tartották a Sándor-palota Tükörtermében, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be.
