Egy erőteljes, 6,1 magnitúdójú földrengés rázta meg Japánt csütörtökön, ami szökőárriadót von maga után az érintett térségekben.
Az Európai-Mediterrán Szeizmológiai Központ (EMSC) adatai szerint a rengés az Izu-szigetek közelében következett be, helyi idő szerint 11 óra körül, 10 kilométeres mélységben. Bár az első becslések 6,6 magnitúdójú erősséget jelöltek, ez az adat hamarosan korrigálásra került.
Az EMSC három utórengést is regisztrált 5,4-es erősséggel az első mozgás után. A meteorológusok szerint “a szökőár területéről érkező hullámok 1 méter magasak voltak”, és hangsúlyozták, hogy még egy ekkora hullám is elég lehet ahhoz, hogy “levegye az embereket a lábukról”. A helyi lakosokat azonnali óvintézkedések megtételére szólították fel: távol maradni a partoktól és magaslatokra menekülni, mivel a cunami első hulláma helyi idő szerint 11:30 és 12:00 között érte el a partvonalat.
A rengés és a rákövetkező szökőár nem csupán a lakosságra, de a térség infrastruktúrájára is komoly veszélyt jelentett, különösen annak fényében, hogy Japán atomenergetikai létesítményei az esetleges katasztrófák során kiemelt figyelmet igényelnek. Az események ugyanis pont akkor következtek be, amikor a Tokiói Villamos Művek egy újabb adag kezelt radioaktív vizet bocsátott ki a fukusimai atomerőműből. A folyamatot először az előző hónap végén indították el.
Az ország súlyos emlékeket őriz 2011 márciusához kapcsolódóan, amikor egy brutális, 9,0 magnitúdójú földrengés és azt követő szökőár nemcsak pusztítást vitt végbe a szigetországban, hanem a Fukusima Daiicsi atomerőműben is komoly balesetet okozott. Az incidens mélységes hatással volt Japánra, és az 1986-os csernobili tragédia óta a legsúlyosabb nukleáris balesetként van nyilvántartva.
Jelenleg a hatóságok szorosan figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, és az esetleges utórengések valamint további szökőárhullámok lehetőségét. A lakosságot folyamatosan tájékoztatják a fejleményekről és a szükséges óvintézkedésekről, melyek létfontosságúak a biztonságuk megőrzésében. Az események fényében újra előtérbe kerülnek a természeti katasztrófák kezelésének és a nukleáris biztonságnak a kérdései, melyekkel a jövőben mindenképpen foglalkozniuk kell a döntéshozóknak.
Forrás
Borítókép: illusztráció
