Már Szeptemberben emelkedhetnek a bérek – rendkívüli évközi minimálbér-emelés jöhet!

Már most látszik, hogy túl nagy a különbség a várt és a valós infláció között, a szakszervezetek szerint nincs mese: kell a rendkívüli, évközi minimálbér-emelés. A munkáltatók hűtenék a kedélyeket, de az OECD-ben nálunk legmeredekebb reálbércsökkenés magáért beszél.

Minden jel arra mutat, nem ússza meg a kormány a rendkívüli évközi minimálbér-emelést – írja az e heti HVG. Úgy tudjuk, hogy az ügyben már zajlott előzetes konzultáció a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, de szeptembernél hamarabb aligha lesz róla megállapodás. Vagyis ha lesz is emelés, csak az év vége felé számíthatnak rá a bérminimumból élők.

Addig viszont jócskán veszít értékéből a fizetésük: az OECD-tagok közül Magyarországon esett a legnagyobb – az átlaghoz képest majdnem négyszeres – mértékben a reálbér. Nem véletlenül érvelnek egyes szakszervezetek azzal, hogy a gyakorlattal ellentétben visszamenőlegesen kellene végrehajtani az emelést. Már csak azért is, mert úgy néz ki, túl nagy lesz a különbség a korábbi emelés alapjául is szolgáló optimista kormányzati várakozások és a valós infláció között.

Befagytak a minimálbér évközi korrekciójáról szóló tárgyalások, mivel az egyeztetések előfeltétele a nemzetgazdaság első féléves főbb adatainak megjelenése. Ezért várhatóan csak augusztus utolsó napjaiban dőlhet el, hogy emelkedik-e szeptembertől a kötelező legkisebb kereset – tudta meg a Napi.hu. A lap hozzáteszi, hogy a bérek újratárgyalása önmagában még nem jelent változást, ugyanis az emelésről és annak mértékéről a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak kell meghozniuk az egyhangú döntést. Ha hivatalosan megállapodnak a felek, csak akkor nőhet szeptembertől a legkisebb keresetűek bére.
 

Az évközi minimálbér-emelés lehetősége elsősorban a magas infláció miatt merülhetett fel. A bérmegállapodás világosan fogalmaz: „a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok a jelenlegi (a bérmegállapodás aláírásakor aktuális) előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak – különösen, ha a 2023. évi átlagos infláció mértéke a 18 százalékot várhatóan meghaladja –, úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában újratárgyalják a megállapodásban foglaltakat”.
 

A béremelés körüli bizonytalanságot tovább növeli, hogy a korrekció egyik feltétele, hogy az infláció éves átlagban meghaladja a 18 százalékot.

A jelenlegi árcsökkenések és a júniusi árakra vonatkozó adatok alapján az elemzők egy része 17 és 18 százalék közötti inflációval számol. A magasabb inflációs várakozások szerint ha a 18 százalékot meg is haladja az árak emelkedése, akkor is alig, legfeljebb néhány tized százalékponttal. Ez azt jelenti, ha lesz is lehetőség a bérkorrekcióra, az egy hajszálon múlhat.