Ebben a pillanatban jött a jó hír a nyugdíjakról, mutatjuk mekkora emelés jön novemberben

Mutatjuk mire számíts! Farkas András nyugdíjszakértő elárulta, mekkora lehet majd az idei, inflációkövető nyugdíjemelés mértéke. A szám vélhetőleg arányos lesz, de a legszegényebb nyugdíjasokon aligha segít.

A magas infláció miatt nyugdíjkorrekció várhat a nyugdíjasokra novemberben, mert az év elején csak 15 százalékos emelést kaptak – mondta Farkas András nyugdíjszakértő, aki azt is ismertette, hogy mekkora emelésre lehet számítani.

Korábban mi is megírtuk, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter friss előrejelzése szerint a 17,5 százalékot is meghaladhatja az infláció üteme idén. Ez alapján azonban a nyugdíjasoknak korrekció járhat, hiszen az év elején 15 százalékos emelést kaptak. Mindez azt jelentheti, hogy egy átlagos nyugdíjas 51 ezer forinttal többre számíthat novemberben.

Az augusztusi adatok alapján a kormányzat becslést készít majd a nyugdíjas-infláció mértékéről, és amennyiben előbbi meghaladta az általános inflációt, úgy az alapján határozhatják meg a pótlólagos nyugdíjemelést

– fogalmazott ezzel kapcsolatban a Növekedés.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója.

Hozzátette: saját kalkulációi alapján úgy véli, hogy a nyugdíjas-infláció elérheti a 18 százalékot, vagy akár 18,5 százalékig is emelkedhet. Ez, mint mondta, azt jelenti, hogy

• ha a kormány 17,5 százalékos inflációt veszi figyelembe a nyugdíjemelésnél, akkor 2,5 százalékos emelés jöhet novemberben;
• ha azonban a nyugdíjas-inflációt veszik alapul, akkor 3-3,5 százalékkal emelkedhet a nyugdíjak összege.

„Mindez azt jelenti, hogy novemberben már az emelt összeget folyósíthatják a nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek, továbbá visszamenőlegesen az év elmúlt 10 hónapjára, illetve a 13. havi nyugdíjra is megkapják a pótlólagos nyugdíjemelési különbözetet” – közölte Farkas András.

Elmondta azt is, hogy az idei nyugdíjkassza 5554,6 milliárd forintból áll, míg a jövő évi 6019 milliárd forintot tesz ki a mostani kalkulációk alapján. Ebből az egyik legnagyobb tétel a 13. havi nyugdíj, míg a másik a nők korkedvezményes nyugdíjba vonulása. Mint mondta, a korkedvezményes nyugdíj a nő részére kiemelkedő nemzetközi viszonylatban is, ugyanis ez egy olyan, korhatár előtt igénybe vehető nyugdíj, amit nem terhel semmilyen levonás.

Arról is beszélt, hogy egy 2020-as KSH-kimutatás alapján a vizsgált 1 millió 562 ezer nyugdíjas háztartás közül a legszegényebb ötödbe 114 ezer, míg a második legszegényebbe 307 ezer nyugdíjas háztartás tartozik. Azonban mivel ugyanakkora nyugdíjemelést kap mindenki, így a legkisebb jövedelmű nyugdíjasok helyzetét a jelenleg alkalmazott emelések nem javítják, ami sajnos szintén unikális a modern nyugdíjrendszerekben.

SZERINTE HASONLÓ A HELYZET A 13. HAVI NYUGDÍJAK ESETÉN IS, MERT VAN, AKI 60 EZER FORINT ALATTI ÖSSZEGET KAP, MÍG MÁSOK MÁSFÉL MILLIÓ FORINT FELETTIT.

Nyugdíjreform

A jelenlegi EU-s ütemterv szerint 2025. március 31-én hatályba kell léptetni az új nyugdíjreformot, ami leginkább a nyugdíjkorhatárban, valamint a nyugdíjak közötti különbségek rendezésében vár megoldásokat.

A 65 éves korban várható további élettartamhoz kötést mint automatizmust be kellene iktatni a magyar nyugdíjkorhatárt meghatározó folyamatba. Ez a rendszer már 13 uniós tagállamban problémamentesen működik

– mondta a nyugdíjszakértő. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár emelése csak abban az esetben lehetséges, ha a várható élettartam is növekszik. Kiemelte, hogy a férfiak esetében a 65 éves korban várható élettartam az Európai Unióban átlagosan 17,3 év, míg a magyar férfiak esetében csupán 14,2 év.

Jelenleg itthon 220 ezer öregségi nyugdíjas ellátása nem éri el a 100 ezer forintot

– hangsúlyozta Farkas András.

A legszegényebb nyugdíjasok helyzete szerinte akkor javítható, ha hozzányúlunk a nyugdíjemelés rendszeréhez. Az EU azonban erre konkrét ajánlást nem fogalmazott meg.